Kultúra 1.rész
Pixy 2005.02.09. 13:54
Sajnos a mai fiatalság nem olvas eleget! Rohanó életmódunknak vagy a technika terjedésének köszönhető? Ámbár ez nem lehetne ok arra, hogy néha le nem üljünk, ha csak 10 percre és ne olvassunk el egy-egy szép verset...
Lóci verset ír
(Szabó Lőrinc)
Ünnep előtt volt. Kint a kertben húsvéti bárány bégetett, most borult virágba az alma, a barackfa már vetkezett, én meg épp versbe igyekeztem fogni életet és halált, mikor egyszerre nyílt az ajtó, jött Lóci és elémbe állt s megszólalt: -- Apu, verset írtam! -- De hisz még nem tudsz írni, te! -- Nem is írtam, csak kigondoltam. -- No, halljuk. -- Hát figyelj ide -- szólt Lóci, azzal nekikezdett s két sorban elmondta a verset: \´Az életet adja, adja, egyszerre csak abbahagyja.\´ Én nagyot néztem: -- Ki? Kiről szól a versed? Ennyi az egész? -- Hát az istenről, az a címe! -- magyarázta a gyerek; és: -- Nem kéne még valami hozzá? kérdeztem én kíváncsian. -- Nem hát -- felelt o --, ez az élet, ebben már minden benne van. -- Benne van, jól van, igazad van, szép a vers, menj és játssz tovább! -- Szinte ijedten csókoltam meg Lóci hatéves homlokát... O elrohant... Kint ragyogott a tavasz, a bárány bégetett, s én eltűnődve ezt a verset írtam a magamé helyett.
1936
A légy
Az ablaknál volt Lóci, nézte, hogy mászkál egy légy föl s alá; szerette volna agyonütni, de a lelke nem vitte rá. Én olvastam, Lóci feszengett, a légy dúdolta énekét. -- Mondd, apu, -- szólt a gyerek végre -- nem zavar téged ez a légy? -- Nem engem -- mondtam. Lóci elment s egy ceruzával visszajött, és sóváran nézett a légyre, mely az üvegen zümmögött. Sóváran és dühösen nézte, mint vesztett zsákmányt a vadász: szörnyen bántotta, hogy felébredt szívében a sajnálkozás. És szólt: -- Itt nem lehet olvasni! -- -- Megdögölesszem? -- szólt megint. -- Dögöleszd meg! -- mondtam keményen, s néztem, a gyerek hogy legyint egyet-kettőt a ceruzával -- És már nem zümmögött a légy, és Lóci élvezte a hőstett s a bűntelenség örömét.
1934
|