|
Az egerkről pár szót
2004.02.12. 07:57
Egér
(Mus L.), a rágcsáló emlősök rendjébe (Rosores), az egérfélék családjába tartozó állatnem. L. Egérfélék. - Az E. etnografiai szempontból. Az egérnek, mint minden földalatti állatnak, az ó-kor klasszikus népeinek hiedelmében démonikus szerepe volt. Az Iliászban Phoebos Apollon EminduV-nek neveztetik, mert világos tulajdonságai mellett boszuálló és halálthozó isten is; a földalatti sötétséget kedvelő egér az ő jelképe. Az egér bizonyos borzalmas hatással van a felszines szemlélőre; a mezőkön, raktárakban okozott kár növelte démonikus voltát a néphiedelemben. Igy aztán a halál szimboluma lett. Hogy e kártékony hatását megsemmisítsék, régen engesztelő áldozatul használták, s ez okon szerepel a néphitben is; igy a halál szimbolumából az élet jelképévé vált, épugy mint a rokon képzetü kigyó. A nép hiedelme szerint alvó gonosz ember lelke néha egér alakjában hagyja el a teste, s ebbe felébredéskor visszatér. Egér alakjában őrzi halála után a megátkozott ember a jogtalanul elrejtett kincseket. A magyar néphitben is mint démonikus állat szerepel. Magyar hagyomány szerint Noë bárkájában az ördög egér alakjában kezdte a bárka falát kirágni, hegy elsülyessze; de Noë észrevette s kesztyüjét utána hajította. A kesztyüből lett a macska. Ha terhes asszony fekvő helye alatt egerek tanyáznak, a nő nyomorék gyermeket szül, ha az állatokat onnan ki nem pusztítja. «Szedi az egér a szalmát alóla», mondják Kalotaszegen beteg emberre, aki csakhamar meghal, ha egér tanyázik ágyában; ha a tüzhely alatt van az egér, a szakácsnő oly ételeket főz, melyektől nem lehet jóllakni. «Cincog az egér, házasodik a pap», mondják Kalotaszegen, vonatkozással azon hiedelemre, hogy ha ujév éjjelén a leány egércincogást hall, csakhamar férjhez megy. A gyermek kihullott fogát az egérnek szokás dobni, hogy vasfogat adjon. Az erdélyi szászok élő egér szemein át cérnaszálat huznak, aztán a csecsemőnek a nyakára kötik, hogy fogai könnyebben jöjjenek. Egérvér jó sárgaság ellen. A vándor cigányok néhány betegségi démont egéralakunak hisznek, s azt tartják, ha egér mászik alvó emberre, az csakhamar beteg lesz és meghal. Boszorkánypereinkben az időcsinálás mellett az egércsinálás is szerepet játszik. Több nép hiedelmében sok egér megjelenése nagy szerencsétlenséget jelent. E hiedelmen alapul azon mondakör is, mely az «egértoronymonda» nevén ismeretes, melynek variánsa nálunk is található. E mondák szerint temérdek egér megjelenése drágaságot, éhinséget okoz, az ország fejedelmét ősrégi szokás szerint engesztelő áldozatul megölik vagy az egerek felfalják.
HÁZI EGÉR Mus musculus
Eredeti hazája Ázsia, ahonnan Európa egészébe szétterjedt, kivéve néhány szigetet és ember által nem lakott vidéket. Szinte mindenütt jelen van, ahol ember él. Vadon élõ populációi is vannak, föként mezögazdasági területeken.
Testhosszuk 75-110 mm, farkuk körülbelül ugyanannyi, testsúlyuk eléri a 28 g-ot. Az ember otthona körüli egerek általában nagyobbak, mint a "vad" egerek, arányosan hosszabb a farkuk.
Ibériában és Dél-Franciaországban az M. spretus. Délkelet-Európában pedig az M. hortulanus fordul elõ.
Színezetben gyakran igen eltéröek; a nyugat-európai vadon élö alak barnább, a városi egerek szürkék és ritkán világos a hasuk. Kelet-Európában mindkét alak hasa világos. Mindent elpusztítanak, ami megemészthetö, belepiszkítva a tárolt élelmiszerbe, és jellegzetes szagot hagynak maguk után. Hevenyészett fészküket és a kazlakba fúrt járataikat megtalálhatjuk.
Szaporák, 5-6 fiat kölykezhet, amelyek 18 napos korukra elválasztódnak, és hat héttel késöbb ivarérettek; évente akár tízszer is fialhat.
Leginkább erdei egerekkel téveszthetjük össze, amelyeknek azonban hosszabb a farkuk, szemük és fülük nagyobb és színük barnább. Esetleg fiatal patkányokkal , de ezeknek vastagabb a farkuk, fejük és lábuk nagyobb.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
