Az emberiségnek sok mítosza van a sárkányokról világszerte. Keleten a sárkány az edénydíszítés és a parádék főszereplője, az európai mítoszok pedig tele vannak páncélos lovagokkal, akik csatára keltek a tűzokádó sárkányokkal. A sárkányoknak mindig vannak szárnyai és az alakjuk gyanúsan hasonlít a dinoszauruszokéra. Van ennek a közös emberi emlékezetnek valami valós alapja? Van bizony. Míg a dinoszauruszok már rég kihaltak addigra, hogy az embert megtervezték a majom génkészletből, a Föld nem az egyetlen bolygó volt, amely ilyen teremtményeknek életet adott. Az evolúció hasonló sémákat követ, és ahogy a Földetek szült szárnyas dinoszauruszokat, így tettek más, Földdel kompatibilis bolygók is.

A sárkányaitok áttelepítettek voltak, akiket az önmagukat-szolgálni korai hírvivői hoztak el a Földre, akik talpnyalóknak egy növekvő begyűjthetőségét érezték meg a Földről a félelemnek és kétségbeesésnek köszönhetően, amit az ő sárkányaik dolgoztak ki. Vajon a sárkányok intelligensek voltak és lelkekkel inkarnáltak? Nem. Egy 1-től 10-ig terjedő skálán, amin egy átlagos kutya 10, a sárkány 3 lett volna. Ez az, amiért - dacára a súlyos méretüknek és a képességüknek a repülésre csakúgy, mint a cammogásra hegyen-völgyön - nagyon könnyű volt megölni őket. Buta barmok. Százakat hoztak belőlük a Földre, és engedtek rá a halálra rémült falvakra. A sárkányok megették az embereket, akik nem voltak sebes futók sem, és magukat elbarikádozni sem voltak képesek a sárkunyhóikban, és akik ízletesebb falat voltak az őznél, ami gyorsan futott és aminek feszes, sovány izmai voltak. A legendák áldozatokról szólnak, melyek során az emberek rendszeresen felajánlottak valakit az övéik közül, hogy kiengeszteljék a sárkányt. Nos, ez természetesen csökkentette a dühöngéseket, mivel ebéd lett hozva az ajtó elé.

Bár néhány sárkány párzott, már a legelején szétszóródtak, és utódok nélkül pusztulva el, végül eltűntek a Föld színéről. Talán egy pár száz lett belőlük "leszállítva", és az uralmuk, mely csak a legutóbbi millenniumban ért véget, évezredekig tartott. A sárkányok történetei - melyek annál is inkább lenyűgözőbbek, hogy igazak voltak - sokkal jobban elterjedtek, mint maguk a sárkányok. Okádtak-e tüzet? Nem. De amikor bömböltek, nyitott szájjal, ez pont ilyen érzés volt a lőtávon belül lévőknek. Forró lehelet és egy hatalmas légcső.